Kína hamarosan cselekvési tervvel áll elő az ország acéliparának szén-dioxid-kibocsátásának további csökkentése érdekében - közölte szerdán a legfelsőbb ipari szövetség.

A Kínai Vas- és Acélszövetség szerint ez a lépés azután történt, hogy az ország megfogadta, hogy 2030-ra tetőzi a szén-dioxid-kibocsátást, és 2060 előtt eléri a szén-dioxid-semlegességet, a széleskörű környezetvédelmi erőfeszítések részeként, amelyek a szén-dioxid-csökkentést tervezik az olyan iparágakban, mint a cement.

Qu Xiuli, a CISA vezetőhelyettese szerint Kína felgyorsítja a nem fosszilis energia alkalmazását az acéliparban, különös tekintettel a hidrogén üzemanyagként történő felhasználására, miközben folyamatosan optimalizálja a nyersanyag szerkezetét és az energiaszerkezetet. További fejlesztéseket hajtanak végre az acélgyártási technológiákban és eljárásokban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének szűk keresztmetszeteinek enyhítése érdekében.

Az ország arra is ösztönzi az acélipari vállalatokat, hogy a termék életciklusa során alkalmazzák a zöld fejlesztést, miközben erőteljesen támogatják a zöld acél terméktervezést az acélgyárak körében, valamint a nagy szilárdságú, hosszú élettartamú és újrafeldolgozható termékek használatát a downstream szektorban.

Emellett a nagyvárosok középületeire összpontosítva az ország felgyorsítja az acélvázas építési technológiák népszerűsítését is, hogy felhívja a figyelmet a zöld acélfogyasztásra.

"Az acél az egyik kulcsfontosságú ágazat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez ebben az évben" - mondta Qu.

"Az ipar számára sürgős és létfontosságú az energia- és erőforrás-fogyasztás további csökkentése, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztés terén való előrelépés."

A szövetség adatai azt mutatták, hogy az ipar az energia és az erőforrások hatékony felhasználása terén tavaly újabb fejlesztéseket ért el.

A kulcsfontosságú acélipari vállalkozások által termelt acél minden tonnájára elfogyasztott átlagos energia mennyisége tavaly 545,27 kilogramm standard szénnek felel meg, éves szinten 1,18 százalékkal csökkent.

Minden tonna acél vízfogyasztása évente 4,34 százalékkal csökkent, míg a kén-dioxid-kibocsátás 14,38 százalékkal csökkent. Az acélsalak és a kokszgáz felhasználási aránya éves szinten növekedett, bár kissé.

Qu elmondta, hogy Kína a kínálati oldali strukturális reformok érdekében is fokozni fogja az erőfeszítéseket, ideértve a "kapacitáscsere" szabályok szigorú betartását, vagy bármely új kapacitás hozzáadásának betiltását, hacsak a régi kapacitás nagyobb mennyiségét nem szüntetik meg, az illegális kapacitás nulla növekedésének biztosítása érdekében.

Szerinte az ország ösztönzi a nagy acélipari vállalatok által vezetett egyesüléseket és felvásárlásokat új acélóriások létrehozására, amelyek befolyással vannak a regionális piacokra.

Az egyesület azt is becsülte, hogy Kína acéligénye kismértékben növekedni fog ebben az évben a stabil makrogazdasági politika miatt, amelyet az ország a COVID-19 járvány tényleges ellenőrzése és a gazdasági növekedés folyamatos fellendülése alakított ki.

A Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint Kína 2020-ban több mint 1,05 milliárd tonna nyersacélt termelt, ami éves szinten 5,2 százalékos növekedést jelent. A tényleges acélfogyasztás 7 százalékkal nőtt 2020-ban az egy évvel korábbihoz képest - derült ki a CISA adataiból.